-
1 ἀποκλίνω
A- εκλίνθην Theoc.3.37
:— turn off or aside,ὄνειρον Od.19.556
;αὐγήν Sor.1.100
; turn back, h.Ven.168: metaph.,τὴν διάνοιαν Simp.in Ph.1164.39
:—[voice] Pass. (cf. 111.1), slope away, of countries,τὰ πρὸς τὴν Γελῴαν ἀποκεκλιμένα D.S.13.89
; of the day, decline towards evening, ἀποκλινομένης τῆς μεσαμβρίης, τῆς ἡμέρης, Hdt.3.104, 114, 4.181.II [voice] Pass., to be upset, D.55.24, Plu.Galb. 27.III more freq. intr. in [voice] Act.,1 of countries, slope,ὡς πρὸς τὰς ἄρκτους Plb.3.47.2
.2 turn aside or off the road, X.An. 2.216, Theoc.7.130: hence, τὸ πρὸς τὴν ἠῶ ἀποκλίνοντι as one turns to go eastward, Hdt.4.22.4 with a bad sense, fall away, decline, S.OT 1192 (lyr.);ἐπὶ τὸ ῥαθυμεῖν D.1.13
;πρὸς θηριώδη φύσιν Pl.Plt. 309e
: generally, tend, incline,πρὸς τὰς ἡδονάς Arist.EN 1121b10
, cf. Pl.R. 547e; ἀ. ὡς πρὸς τὴν δημοκρατίαν, πρὸς τὴν ὀλιγαρχίαν, Arist. Pol. 1293b35, 1307a15;ἀ. ἐίς τινα τέχνην Pl.Lg. 847a
; πρὸς τὸ κόσμιον ib. 802e; to be favourably disposed,πρός τινα D.23.105
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀποκλίνω
-
2 αποκλινω
1) отклонять, смещать, поворачивать(ся)(εἰς αὗλιν HH.; ἐπ΄ ἀριστερά Theocr.; τὰ πρὸς τέν Γέλαν ἀποκεκλιμένα τῆς χώρας μἐρη Diod.)
2) перен. перетолковывать(ὄνειρον ἄλλῃ Hom.)
3) опрокидывать(ἀποκλινθέντος τοῦ φορείου Plut.)
4) pass. склоняться к закату(ἡμέρας ἀποκλινομένης Her.)
5) ( о местности) быть обращенным(πρὸς τέν ἠῶ Her.; πρὸς τὰς ἄρκτους Polyb.)
6) быть склонным, склоняться(πρός τι Plat., Arst., Plut., εἴς τι Plat., Plut. и ἐπί τι Isocr., Dem.)
7) быть благосклонным(πρός τινα Dem.)
8) кончаться, пропадать Soph. -
3 κλίμα
κλίμα, τό, die Neigung, der Abhang, die abschüssige Lage oder Richtung, Abdachung eines Hügels, Sp. Bes. die Abflachung der Erde gegen die Pole hin u. übh. die Himmelsgegend, Strab. VI, 2, 1 u. öfter; ἀπὸ μεσημβρινοῦ κλίματος D. Hal. 1, 9; Plut. Mar. 11; – die nach der Lage sich richtende Wärme u. Witterung, das Klima, Arist. de mund. 10 u. A.; – übh. die geographische Lage eines Ortes, die Gegend, ἡ πόλις τῷ ὅλῳ κλίματι τέτραπται πρὸς τὰς ἄρκτους Pol. 7, 6, 1; τὰ πρὸς μεσημβρίαν κλίματα τῆς Μηδίας 5, 44, 6, wie Ath. XII, 523 e. – Bei Sp. auch übertr., die Neigung, der Hang wozu, Arr. Epict. 2, 15, 20. – [Sollte der Analogie nach κλῖμα heißen, vgl. Lob. Paralipp. p. 418, aber bei Nonn. u. Anth. IX, 97 ist ι kurz; die Lateiner haben clima.]
-
4 κλίμα
A inclination, slope of ground,ἑκάτερον τὸ κ. τῶν ὀρῶν Plb.2.16.3
;ἡ πόλις τῷ ὅλῳ κ. τέτραπται πρὸς τὰς ἄρκτους Id.7.6.1
, etc.; scarp, Apollod.Poliorc.140.7.II = ἔγκλιμα 1.2,τοῦ κόσμου Hipparch.1.2.22
, cf. Gem.16.12, Cleom.1.2.2 terrestrial latitude, latitudes, region,τὸ μεσημβρινὸν κ. D.H.1.9
;τὸ ὑπάρκτιον κ. Plu.Mar.11
; τὰ πρὸς μεσημβρίαν κ. the southern regions, Plb.5.44.6, cf. 10.1.3, Str.1.1.10, AP9.97 (Alph.), Ath.12.523e, Vett.Val.6.14, etc.;κ. οὐρανοῦ Hdn.2.11.4
.3 direction, cardinal point, τὰ τέτταρα κ. (viz. N., S., E., W.) Str.10.2.12, Gp.1.11.1, cf. Isid.Etym.13.1.3;τὸ νότιον κ. τοῦ κόσμου Plu.2.365b
;κατὰ τὸ βόρειον κ. Arist.Mu. 392a3
.4 seven latitudinal strips in the on which the longest day ranged by halfhour intervals from13
to 16 hours, Eratosth. ap. Scymn.113, Id. ap. Str.2.1.35, 2.5.34, Gem.5.58, 16.17, Posidon. ap. Procl.in Ti.3.125 D. (cf. eund. ap. Cleom.1.10), Id. ap. Str.6.2.1, Marin. ap. Ptol.Geog.1.15.8,1.17.1, Id.Alm.2.12, al., Cat.Cod.Astr.8(4).37.5 seven astrological zones corresponding to Nos. 3-6 ofκλίμα 11.4
, Nech.Fr.5, al., Vett. Val.22.33, al., Firmic.2.11.2.III metaph., inclination, propensity, Arr.Epict.2.15.20.V Gramm., inflected form, A.D. Adv.173.25. -
5 κλίνω
Aκλῐνῶ Lyc.557
, ( ἐγκατα-) Ar.Pl. 621: [tense] aor. 1ἔκλῑνα Il.5.37
, etc.: [tense] pf.κέκλῐκα Plb.30.13.2
:—[voice] Med., [tense] aor.ἐκλινάμην Od.17.340
, etc.:—[voice] Pass., [tense] fut. κλῐθήσομαι συγ-) E.Alc. 1090, ( κατα-) D.S.8 Fr.19: [tense] fut. 2κατα-κλῐνήσομαι Ar.Eq.98
, Pl.Smp. 222e, also κεκλίσομαι dub. in A.D.Pron.22.7: [tense] aor. 1 ἐκλίθην [ῐ] Od.19.470, S.Tr. 101 (lyr.), 1226, E.Hipp. 211 (anap.), freq. in Prose; poet. also ἐκλίνθην, v. infr. 11.1,2,3: [tense] aor. 2 ἐκλίνην [ῐ] only in compds.,κατακλῐνῆναι Ar.V. 1208
, 1211, X.Cyr.5.2.15, etc.;ξυγκατακλῐνείς Ar.Ach. 981
: [tense] pf. κέκλῐμαι (v. infr.); inf.κεκλίσθαι A.D.Synt.325.3
, but κεκλίνθαι v.l. ib.47.1. ( κλῐ-ν-ψω, for. root κλῐ: κλει-, cf. κλειτύς; Skt. śráyati 'cause to lean', 'support', Lat.clinare, clivus.):—cause to lean, make to slope or slant, ἐπὴν κλίνῃσι τάλαντα Ζεύς when he inclines or turns the scale, Il.19.223; Τρῶας δ' ἔκλιναν Δαναοί made them give way, 5.37, cf. Od.9.59;ἐπεί ῥ' ἔκλινε μάχην Il.14.510
;ἔκλινε γὰρ κέρας.. ἡμῶν E.Supp. 704
; alsoἐκ πυθμένων ἔκλινε.. κλῇθρα S.OT 1262
:— [voice] Med., Περσῶν κλινάμενοι [δύναμιν] IG12.763.2 make one thing slope against another, i.e. lean, rest it,τι πρός τι Il.23.171
, cf. 510; : c.dat., ἔστησαν σάκε' ὤμοισι κλίναντες, i.e. raising their shields so that the upper rim rested on their shoulders, 11.593.3 turn aside, (lyr.); ὄσσε πάλιν κλίνασα having turned back her eyes, Il.3.427; τὰς ἐκ τῶν ἀριστερῶν [φλέβας] ἐπὶ τὰ δεξιὰ κ. turn to.., Pl.Ti. 77e.4 make another recline, ἐν κλίνῃ κλῖναί τινας make them lie down at table, Hdt.9.16;κλῖνόν μ' ἐς εὐνήν E. Or. 227
;κλίνατ', οὐ σθένω ποσίν Id.Alc. 267
(lyr.): metaph., ἡμέρα κλίνει τε κἀνάγει πάλιν ἅπαντα τἀνθρώπεια puts to rest, lays low, S. Aj. 131.5 in Magic, make subservient,ψυχήν PMag.Par.1.1718
.II [voice] Pass., lean, ; ὁ δ' ἐκλίνθη, καὶ ἀλεύατο κῆρα μέλαιναν he bent aside, 7.254; of a brasen foot-pan, ἂψ δ' ἑτέρωσ' ἐκλίθη it was tipped over, Od.19.470; of battle, turn,ἐκλίνθη δὲ μάχη Hes.Th. 711
; of a body in equilibrium,οὐδαμόσε κλιθῆναι Pl.Phd. 109a
, cf. Archim. Fluit.1.8,al.2 lean, stay oneself upon or against a thing, c. dat.,ἀσπίσι κεκλιμένοι Il.3.135
; κίονι, κλισμῷ κεκλιμένη, Od.6.307, 17.97;ἠέρι δ' ἔγχος ἐκέκλιτο καὶ ταχἔ ἵππω Il.5.356
(s.v.l.);ἐν δορὶ κεκλιμένος Archil.2
(also in [voice] Med.,κλινάμενος σταθμῷ Od.17.340
);κεκλιμένοι καλῇσιν ἐπάλξεσιν Il.22.3
;πρὸς τοῖχον ἐκλίνθησαν Archil.34
;ξύλα ἐς ἄλληλα κεκλιμένα Hdt.4.73
; ὅταν τύχωσι (sc. αἱ ἄτομοἰ τῇ περιπλοκῇ κεκλιμέναι when they chance to be propped (i.e. checked) by the interlacing with others, Epicur.Ep.1p.8U.3 lie down, fall,ἐν νεκύεσσι κλινθήτην Il.10.350
, etc.; παραὶ λεχέεσσι κλιθῆναι lie beside her on the bed, Od.18.213, cf. S.Tr. 1226: in [tense] pf., to be laid, lie,ἔντεα.. παρ' αὐτοῖσι χθονὶ κέκλιτο Il.10.472
; φύλλων κεκλιμένων of fallen leaves, Od.11.194 ( φύλλα κεκλ. in Thphr.HP3.9.2, slanting leaves);Ληθαίῳ κεκλιμένη πεδίῳ Thgn.1216
; Ἀλφεοῦ πόρῳ κλιθείς laid by Alpheus' stream, Pi.O.1.92; ἐπὶ γόνυ κέκλιται has fallen on her knee, i.e.is humbled, A.Pers. 931 (lyr.);ὑπτία κλίνομαι S.Ant. 1188
;τὸ μὲν πρῶτον ἐρρήγνυτο τὸ τεῖχος, ἔπειτα δὲ καὶ ἐκλίνετο X.HG5.2.5
;οὐ νούσῳ.. οὐδ' ὑπὸ δυσμενέων δούρατι κεκλίμεθα AP7.493
(Antip. Thess.), cf. 315 (Zenod. or Rhian.), 488 (Mnasalc.), Epic.Oxy.214r.3.4 recline at meals,κλιθέντες ἐδαίνυντο Hdt.1.211
, cf. E.Cyc. 543, SIG 1023.48 (Cos, iii/ii B.C.); κλίθητι καὶ πίωμεν cj. in Com.Adesp.1203, cf. E.Fr. 691.5 of Places, lie sloping towards the sea, etc., lie near,ἁλὶ κεκλιμένη Od.13.235
; [νῆσοι] αἵ θ' ἁλὶ κεκλίαται ([dialect] Ep. for κέκλινται) 4.608: hence, of persons, lie on, live on or by, [Ὀρέσβιος] λίμνῃ κεκλιμένος Κηφισίδι Il.5.709
; , cf. 15.740; (lyr.); πλευρὰ πρὸς ἀνατολὰς κεκλιμένη, τὸ εἰς τὰς ἄρκτους κ., Plb.2.14.4, 1.42.5; Eiii 37 (Delph., ii B.C.).6 metaph., τῷδε μέλει κλιθείς having devoted himself to.., Pi.N.4.15 (also in [voice] Act., incline towards,τῶν πραγμάτων ἐπὶ Ῥωμαίους κεκλικότων Plb. 30.13.2
).III [voice] Med., decline, wane, καὶ κλίνεται (sc. τὸ ἦμαρ) S.Fr.255.6.IV intr. in [voice] Act., κ. πρὸς τὸ ξανθὸν χρῶμα incline towards.., Arist.Phgn. 812b3; κλίνοντος ὑπὸ ζόφον ἠελίοιο as the sun was declining, A.R.1.452; ἅμα τῷ κλῖναι τὸ τρίτον μέρος τῆς νυκτός as it came to an end, Plb.3.93.7;ἡ ἡμέρα ἤρξατο κλίνειν Ev.Luc.9.12
;ἡ πόλις ἐπὶ τὸ χεῖρον ἔκλινεν X.Mem.3.5.13
;τὸ κλῖνον ἀναλήμψεσθαι PFay.20.14
(iii/iv A.D.). -
6 κλίνω
κλίνω, fut. κλινῶ, perf. κέκλικα, aor. pass. ἐκλίϑην, ep. u. ion. ἐκλίνϑην, in Zusammensetzungen auch ἐκλίνην, denn Her. 9, 16 ist κλινῆναι zweifelhaft, perf. κέκλιμαι, κέκλινται, plur., Xen. equ. 5, 5, – 1) biegen, beugen; feindliche Truppen zum Weichen bringen, Iliad. 5, 37 Τρῶας δ' ἔκλιναν Δαναοί, Odyss. 9, 59 Κίκονες κλῖναν δαμάσαντες Ἀχαιούς, vgl. Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 151 u. Friedlaender zu Scholl. Aristonic. Iliad. 5, 37, auch Schol. Odyss. 9, 59, welches wohl ebenfalls aus Aristonicus Bammt; ähnlich Iliad. 14, 510 ἔκλινε μάχην ἐννοσίγαιος; Theogn. 711 ἐκλίνϑη μάχη; Euripid. Suppl. 704 ἔκλινε γὰρ (ὁ λόχος) κέρας τὸ λαιὸν ἡμῶν; – ἡμέρα κλίνει τε κἀνάγει πάλιν ἅπαντα τἀνϑρώπεια Soph. Ai. 131, der Tag beugt nieder u. hebt empor; τάλαντα κλίνειν, die gleich schwebenden Schalen der Wage in eine schräge Richtung bringen, so daß die eine steigt, die andere sinkt, Il. 19, 223, womit Plat. zu vgl. ἰσόῤῥοπον πρᾶγμα ἐν μέσῳ οὐχ ἕξει μᾶλλον οὐδ' ἧττον οὐδαμόσε κλιϑῆναι, Phaed. 109 a; ὄσσε πάλιν κλίνειν, die Augen zurückwenden, Il. 3, 427; τὰς δ' ἐκ τῶν ἀριστερῶν ἐπὶ τὰ δεξιὰ κλίναντες, Plat. Tim. 77 e; – ἐκ δὲ πυϑμένων ἔκλινε κοῖλα κλῇϑρα, er riß die Schlösser auf u. warf die Thüren zurück, Soph. O. R. 1262. – 2) anlehnen; κλῖνε δ' ἄρα μάστιγα ποτὶ ζυγόν Il. 23, 509; ἔκλιναν ἅρματα πρὸς ἐνώπια Il. 8, 435; ἔστησαν σάκε' ὤμοισι κλίναντες, indem sie die Schilder an die Schultern lehnten, Il. 11, 591; κλῖνόν μ' εἰς εὐνὴν αὖϑις Eur. Or. 227; κλίνατέ μ', οὐ σϑένω ποσί, leget mich hin, Alc. 268; ἷζε δ' ἐπὶ οὐδοῦ κλινάμενος σταϑμῷ, indem er sich an den Pfosten lehnte, med. Homerisch = passiv., Od. 17, 340; pass., κλινϑῆναι ἐυξέστῳ ἐνὶ δίφρῳ Il. 23, 335; στήλῃ κεκλιμένος 11, 371; κεκλιμένα καλῇσιν ἐπάλξεσιν 22, 3; ἀσπίσι κεκλιμένοι, auf die Schilde gelehnt, gestützt, 3, 135; κλισμῷ κεκλιμένη, in den Sessel gelehnt, Od. 17, 97; Ἀσία δὲ χϑὼν ἐπὶ γόνυ κέκλιται, Asien beugt sich u. fällt aufs Knie, Aesch. Pers. 894; ὑπτία δὲ κλίνομαι δείσασα πρὸς δμωαῖσι, ich lehne mich zurückgebeugt auf die Mägde, Soph. Ant. 1173; τοῖς ἐμοῖς πλευροῖς ὁμοῦ κλιϑεῖσαν Trach. 1216; Eur. κλίϑητί νύν μοι πλευρὰ ϑεὶς ἐπὶ χϑονός, Cycl. 544. Auch = sich auf die Seite lehnen, fallen, Od. 19, 470; sich niederlegen, Il. 10, 350. 23, 232; παραὶ λεχέεσσι κλιϑῆναι, sich neben der Braut im Bette lagern, Beilager halten, Od. 18, 213. – Dah. im perf. = liegen, ἔντεα δέ σφιν καλὰ παρ' αὐτοῖσι χϑονὶ κέκλιτο, die Waffen lagen auf der Erde, Il. 10, 471; Od. 11, 194; ἠέρι δ' ἔγχος ἐκέκλιτο καὶ ταχέ' ἵππω Il. 5, 356, eigtl. Schild u. Pferde waren an den Nebel gelehnt, in Nebel gehüllt, verborgen; auch von Orten, gelegen sein, liegen, (νῆσοι) αἵϑ' ἁλὶ κεκλίαται, die im Meere gelegen sind, Od. 4, 608; λίμνῃ, gegen den See gelegen, 13, 235, vgl. 11, 234, wobei an eine Abdachung nach dem Orte hin, der im dat. steht, anzunehmen ist; auch von Menschen, Ὀρέσβιος λίμνῃ κεκλιμένος Κηφισίδι, dessen Wohnsitz am kephisischen See gelegen ist, Il. 5, 709; ῥηγμῖνι ϑαλάσσης κεκλίαται, sie lehnen sich an den Strand, sind am Strande, 16, 68; sp. D., πόλις κεκλιμένη ἐπὶ Εὐρύτου ῥεέϑροις Coluth. 223; von den Himmelsgegenden, τὴν πρὸς ἀνατολὰς κεκλιμένην πλευρὰν τῆς Ἰταλίας Pol. 2, 14, 4; τὸ εἰς τὰς ἄρκτους κεκλιμένον 1, 42, 5, u. öfter, wie D. Sic. 1, 17. 2, 53 u. a. Sp. Bes. auch = b egraben sein, Ἀλφεοῦ πόρῳ κλιϑείς, am Alpheus, Pind. Ol. 1, 92; οὐ νόσῳ οὐδ' ὑπὸ δυςμενέων δούρατι κεκλίμεϑα, nicht durch Krankheit noch durch der Feinde Speer sind wir hingestreckt, Antp. Sid. 84 (VII, 493), u. öfter in der Anth. – Einen Platz zum Liegen anweisen, sich niederlegen oder niedersetzen lassen, z. B. zur Mahlzeit, Her. 9, 16. – Auch intrans., sich hinneigen, ἡ πόλις ὅπως ποτ' ἐπὶ τὸ χεῖρον ἔκλινεν Xen. Hem. 3, 5, 13; τῶν πραγμάτων ὁλοσχερῶν ἐπὶ Ῥωμαίους κεκλικότων Pol. 30, 10, 12; κλίνοντος ἡλίου, als sich die Sonne zum Untergang neigte, Ap. Rh. 1, 452; ἅμα τῷ κλῖναι τὸ τρίτον μέρος τῆς νυκτός Pol. 3, 93, 7; N. T.; vgl. Poll. 4, 158; – κλινεῖν ἐπ' ἀσπίδα Pol. 3, 115, 9, ποτὲ μὲν παρ' ἀσπίδα κλίναντες ποτὲ δ' ἐπὶ δόρυ, linksum, rechtsum kehrt machen, 6, 40, 12. – Bei den Gramm. = biegen, abwandeln, sowohl decliniren als conjugiren, Apoll. Dysc. synt. 319, 24.
-
7 ἀπο-κλίνω
ἀπο-κλίνω, 1) ablenken, Od. 19, 556; zurücklenken, H. h. Ven. 169; umstoßen, im pass., κεράμιον ἐλαίου Dem. 59, 24, vgl. Plut. Galb. 27. – 2) häufiger intr., vom Wege abgehen, δόξαντ' ἀποκλῖναι Soph. O. R. 1192 ( Schol. ἐκπεσεῖν); Xen. An. 2, 2, 17, ausbiegen; νεὼς νῠν μὲν ὀρϑῆς πλεούσης, νῠν δὲ ἀποκλινούσης Dio Chrys. II, 366; – sich hinneigen, bes. a) von Gegenden, die nach den Himmelsgegenden bestimmt werden, πρὸς τὴν ἠῶ Her. 4, 22; vgl. 3, 114; πρὸς τοὺς ἄρκτους Pol. 3, 47. – b) von der Tageszeit, ἡμέρας ἀποκλινομένης, der Tag neigt sich, Her. 4, 181; vgl. 3, 104. – c) von der Neigung, πρὸς τὸ κόσμιον Plat. Legg. VII, 802 e; εἴς τινα τέχνην VIII, 847 a; ἐπὶ τὰς τύχας Isocr. 4, 163; ἐπὶ τὸ ῥᾳϑυμεῖν Dem. 1, 13; πρὸς τὴν ἡδονήν Arist. Eth. Nic. 10, 1, 3; öfter im tadelnden Sinne, πρὸς ϑηριώδη φύσιν Plat. Polit. 309 d; – ἀποκλῖναι καλῶς, zum Guten ausschlagen, Schol. Ar. Nubb. 583.
-
8 στρέφω
στρέφω, Il.23.323, etc.; [dialect] Dor. [full] στράφω [pron. full] [ᾰ] IG12(3).92.6 (Nisyrus, dub.); [dialect] Aeol. [full] στροφῶ (leg. στρόφω) EM728.44: [dialect] Ep. [tense] impf.Aστρέψασκον Il.18.546
: [tense] fut. , etc.: [tense] aor. 1 , etc., [dialect] Ep.στρέψα Od.4.520
: [tense] pf. ἔστροφα ([etym.] ἀν-) Cerc.17.30, ( ἀντ-, v.l. ἀν-) Theognet.1.8, ([etym.] ἐπ-) Plb.5.110.6, ([etym.] μετ-) Aristid.1.435 J.; also ἔστρᾰφα ([etym.] κατ-) Plb.23.11.2 codd.:—[voice] Med., Il.18.488, etc.: [tense] fut.στρέψομαι 6.516
, etc.: [tense] aor.ἐστρεψάμην S.OC 1416
, ([etym.] κατ-) Th.1.94, etc.: [tense] pf. [voice] Pass. (in med. sense) ἔστραμμαι ([etym.] κατ-) Isoc.5.21:—[voice] Pass., [tense] fut.στρᾰφήσομαι LXX 1 Ki.10.6
, ([etym.] ἀνα-) Isoc.5.64, ([etym.] δια-) Ar.Eq. 175, Av. 177, ([etym.] μετα-) Pl.R. 518d; [tense] fut. [voice] Med. (in pass. sense) στρέψομαι ([etym.] ἀπο-) X.Cyr.5.5.36: [tense] aor.1 ἐστρέφθην freq. in Hom., Il.5.40, al., rare in [dialect] Att., Ar.Th. 1128, Pl.Plt. 273e; [dialect] Dor.ἐστράφθην Sophr. 88
, Theoc.7.132, also v.l. (for κατεστράφησαν ) in Hdt.1.130 (butστραφῆναι Id.3.129
): [tense] aor. 2 ἐστράφην [ᾰ] Sol.37.6, always in Trag., S.Ant. 315, etc., freq. in [dialect] Att., Ar.Ach. 537 ([etym.] μετα-), Th.5.97 ([etym.] κατα-), Pl.Ti. 77b: [tense] pf. , Hp.Aër.5, X.An.4.7.15, etc.; (Pap.), cf. ἀποστρέφω, καταστρέφω:— turn about or aside,ἂψ δὲ θεοὶ οὖρον στρέψαν Od.4.520
; ἵππους ς. turn horses, Il.8.168, Od.15.205, etc.;σ. πηδάλιον Pi.Fr.40
;τὸν οἴακα Anaxandr.4.5
, cf. Men.482.4; ; of persons, ; , cf. Hec. 344;πάλιν στρέψεις κάρα Id.Med. 1152
;ὄμμα πανταχῇ στρέφων Id.IT68
;σ. ἀνταυγεῖς κόρας Ar.Th. 902
;σεαυτὸν εἰς πονηρὰ πράγματα Id.Nu. 1455
;πόλιν πρὸς κέρδος ἴδιον E. Supp. 413
;στρατὸν πρὸς ἀλκήν Id.Andr. 1149
; wheel soldiers round, X.Lac.11.9; v. infr. D.2 cause to rotate as on an axis, κεραμικὴν γαῖαν ς., i.e. on the potter's wheel, Sannyr.4;τὸν ἄτρακτον Hdt.5.12
;τὸν κόσμον μήτε αὐτὸν στρέφειν ἑαυτόν, μήτε.. ὑπὸ θεοῦ στρέφεσθαι διττὰς περιαγωγάς Pl.Plt. 269e
, cf. Epin. 977b.II πάντ' ἄνω τε καὶ κάτω ς. turn upside down, A.Eu. 651; κάτω ς. S.Ant. 717, Ar.Ec. 733;σ. λόγους ἄνω καὶ κάτω Pl.Grg. 511a
, cf. Euthd. 276d; ἄνω κάτω τοὺς νόμους ς. D.21.91; so (lyr.); στρέφειν alone, overturn, upset, Id.IT 1166, Fr. 536 (troch.); γῆν ς. turn it over by digging or ploughing, X.Oec.16.15: c. acc. cogn.,πάσας σ. στροφάς Pl.Ti. 43e
; γράμματα πανταχῇ ς. Id.Cra. 414c: c. inf., change a thing so as to.., (lyr.).III σ. σφυρόν sprain or dislocate it, Epict.Ench.29.2, Arr.Epict.3.15.4 (soστραφῆναι τὸν πόδα Hdt.3.129
, cf. Pl.Lg. 789e).2 metaph. of pain, twist, torture,κακὸν στρέφει με περὶ τὴν γαστέρα Antiph.177
, cf. Ar.Pl. 1131, Fr. 462, Ael. NA2.44 ([voice] Pass.), Gal.19.141; : so σ. τὴν ψυχήν torment, Pl.R. 330e.3 of corruptions in Music,κάμπτων καὶ στρέφων Pherecr.145.15
.IV twist, plait,σπάρτα ἐστραμμένα X.An.4.7.15
;ἐμβολάδην ἐστραμμέναι ἀλλήλῃσι h.Merc. 411
; spin,ὑπὸ μακρῷ λίνῳ στρεφομένη Luc.JConf.7
, cf. 1;ἔστρεψεν Μοιρῶν μία νήματα IG14.607i
([place name] Caralis); κρόκην ς. Luc.Fug. 12: metaph.,μεγάλας σ. περιόδους Plu.2.235e
.VI metaph., turn a thing over in one's mind, τί στρέφω τάδε; E.Hec. 750;πρὸς ἀλλήλους Luc.Alex.8
;βουλὴν ἐν ἑαυτῷ Ael. NA10.48
; .VIII convert,τὴν πέτραν εἰς λίμνας ὑδάτων LXX Ps.113(114).8
, cf. 29(30).12, Ex.4.17; στραφήσῃ εἰς ἄνδρα ἄλλον ib.1 Ki.10.6; transmute metals, Zos.Alch.p.195 B.IX f.l. for τρέπω in Lys.32.20.B [voice] Pass. and [voice] Med., twist or turn oneself, στρεφθείς having turned face upward, Od.9.435; turn round or about, turn to and fro, Il.5.40, 575, etc.; ; ἐστρέφετ' ἔνθα καὶ ἔνθα, of one tossing in bed, 24.5; τί δυσκολαίνεις καὶ στρέφει τὴν νύχθ' ὅλην; Ar.Nu.36, cf. Amphis 20.4; of patients, Gal.7.664.2 turn to or from an object,ἔμελλε στρέψεσθ' ἐκ χώρης Il. 6.516
, cf. Od.16.352; στρεφθεὶς μετόπισθεν turning back, Il.15.645; return, S.OC 1648, Ant. 315, etc.;στραφέντες ἔφευγον X.Cyr.3.3.63
, An.3.5.1; ποῖ στρέφει; whither away? Ar.Th. 230, 610.3 of the heavenly bodies, revolve, circle, Od.5.274, Pl.Ti. 40b; of the distaff, Id.R. 617a; of a joint,ἐν ἄρθροις σ. κοτυληδών Ar.V. 1495
.II turn or twist about, like a wrestler trying to elude his adversary: hence, in argument, twist and turn, shuffle, τί ταῦτα στρέφει; Id.Ach. 385; τί δῆτα ἔχων στρέφει; Pl.Phdr. 236e, etc.; πάσας στροφὰς στρέφεσθαι twist every way, Id.R. 405c, cf. Euthd. 302b.2 turn and change,κἂν σοῦ στραφείη θυμός S.Tr. 1134
; στρεφόμενα λέγων things that tell both ways, D.H.Rh.8.15: c. gen. causae, τοῦ δὲ σοῦ ψόφου οὐκ ἂν στραφείην I would not turn for any noise of thine, S.Aj. 1117.III to be always engaged in or about, ;περὶ τὸ αὐτὸ γένος στρέφεται ἡ σοφιστική Arist.Metaph. 1004b22
, cf. Phld.Rh.2p.124S.2 generally, to be at large, go about,ἀνειμένη στρέφει S.El. 516
;ἐν κυσὶν.. ἐστράφην λύκος Sol.37.6
;στρέφεσθαι περὶ τὰ δικαστήρια Phld.Rh.2.139
S.; of things, to be rife,ταῦτα μὲν ἐν δήμῳ στρέφεται κακά Sol.4.23
.3 of places, τόποι ἐπὶ.. τὰς ἄρκτους ἐστραμμένοι turned, lying towards.., Plb.2.15.8, etc.C in strict med. sense, turn about with oneself, take back,στράτευμ' ἐς Ἄργος S.OC 1416
.D intr. in [voice] Act., like [voice] Pass., turn about, Il.18.544, 546, where, however, ζεύγεα may be supplied from 543, as may ὄϊς in Od.10.528, and ἵππους in X.Eq.7.18; of soldiers, wheel about, Id.An.4.3.26 and 32;στρέψαντες ἀπεχώρουν Id.Ages.2.3
; ποῖ στροφαὶ.. μανιῶν στρέφουσι; S.Ichn.224; τὸν στρέφοντα κύκλον ἡλίου revolving, Id.Fr. 738, cf. E. Ion 1154; στρέψαι δεῦρ', of the Comic Chorus, Pl.Com.92; στρέψον τι, δούλη withdraw a little, Herod.1.8;ἔστρεψεν ὁ θεός Act.Ap.7.42
. -
9 κλινω
(ῑ) (эп. aor. med. ἐκλινάμην; pass.: fut. κλιθήσομαι, aor. 1 ἐκλίθην с ῐ и ἐκλίνθην, aor. 2 ἐκλίνην с ῐ, pf. κέκλῐμαι; эп. 3 л. sing. praes. conjct. κλίνῃσι)1) склонять, наклонять(τάλαντα Hom.; τὸ πρόσωπον εἰς τέν γῆν NT.)
οὐδαμόσε κλιθῆναι Plat. — никуда не склоняться, т.е. находиться в равновесии;ἡμέρα κλίνει τε κἀνάγει πάλιν τἀνθρώπεια погов. Soph. — (один) день (то) опускает вниз человеческие судьбы, (то) вновь поднимает (их)2) клониться, склоняться, подходить к концу(ἅμα τῷ κλῖναι τὸ τρίτον μέρος τῆς νυκτός Polyb.; ἥ ἡμέρα ἤρξατο κ. NT.)
τῶν πραγμάτων ἐπὴ Ῥωμαίους κεκλικότων Polyb. — так как обстоятельства складывались в пользу римлян;κ. πρὸς φυγήν Polyb. — дрогнуть и обратиться в бегство3) прислонять, приставлять, упирать(μάστιγα ποτὴ ζυγόν, σάκεα ὤμοισι Hom.)
ἀσπίσι κεκλιμένοι Hom. — опершись на щиты;ξύλα εἰς ἄλληλα κεκλιμένα Her. — прислоненные друг к другу жерди;οὐκ ἔχει ποῦ τέν κεφαλέν κλίνῃ NT. — ему некуда преклонить голову4) придвигать(ἅρματα πρὸς ἐνώπια Hom.)
5) прогибать, т.е. взламывать(κλῇθρα Soph.)
6) pass. опускаться, падать(φύλλα κεκλιμένα Hom.)
Ἀσία χθὼν ἐπὴ γόνυ κέκλιται Aesch. — асийская земля пала на колени;ἐν νεκύεοσιν κλινθήτην Hom. — (Одиссей и Диомед, увидев троянца) припали (к земле) среди трупов;ὕπτιος κλίνομαι Soph. — я падаю навзничь7) класть, укладывать(τινὰ εἰς εὐνήν Eur.)
κλίνατ΄, οὐ σθένω ποσίν Eur. — положите (меня), я не могу стоять на ногах8) pass. ложитьсяκλίνθη κεκμηώς Hom. — (Ахилл) лег усталый;
κλίθητι ἐπὴ χθονός Eur. — ляг на землю;κλιθέντες ἐδαίνυντο Her. — возлегши, (массагеты) стали пировать9) pass. быть сложенным, лежать(ἔντεα χθονὴ κέκλιτο Hom.)
10) pf. pass. быть расположенным, находиться(ἁλί Hom.; εἰς τὰς ἄρκτους Polyb.; πρὸς Φοινίκην Diod.)
11) pf. pass. обитать, житьδισσαῖς ἀπείροις κλιθείς Soph. — (Гелиос), обитающий на обоих материках12) pass. лежать в могиле, быть погребенным(Ἀλφεοῦ πόρῳ Pind.)
13) смещать, сдвигать, передвигать14) отворачивать(ὄσσα πάλιν Hom.)
ὅ δ΄ ἐκλίνθη Hom. — он же увернулся (от удара)15) поворачиватьκ. μάχην Hom. — изменять ход сражения
16) отражать, отбрасывать, обращать в бегство(Τρῶας Hom.; παρεμβολὰς ἀλλοτρίων NT.)
17) поворачиватьсяκ. ἐπ΄ или παρ΄ ἀσπίδα Polyb. — поворачиваться в сторону щита, т.е. налево;
κ. ἐπὴ δόρυ Polyb. — поворачиваться в сторону копья, т.е. направо -
10 στρεφω
(fut. στρέψω, aor. 1 ἔοτρεψα - эп. στρέψα, эп. aor. iter. στρέψασκον; pass.: aor. 1 ἐστρέφθην - ион.-дор. ἐστράφθην, aor. 2 ἐστράφην с ᾱ, pf. ἔστραμμαι)1) поворачивать(οὖρον, ἵππους Hom.; πηδάλιον Pind.; πρόσωπον πρός τινα Eur.; ὄμμα Plat.)
στρατὸν στρέψαι πρὸς ἀλκήν Eur. — вернуть войско в сражение;ἔνθα καὴ ἔνθα στρέφεσθαι Hom. — поворачиваться туда и сюда, т.е. беспокойно метаться;δυσκολαίνειν καὴ στρέφεσθαι τέν νύχθ΄ ὅλην Arph. — охать и метаться всю ночь;στραφεὴς ἴω ; Soph. — повернуться мне и уйти?;πάσας σ. στροφάς Plat. — поворачивать во все стороны (ср. 2);στρέψασθαι ἐκ χώρης (ὅθι) Hom. — вернуться оттуда (где);οἱ ἐπὴ τὰς ἄρκτους ἐστραμμένοι τόποι Polyb. — обращенные к северу местности;σ. ἑαυτὸν εἰς πονηρὰ πράγματα Arph. — предаться порокам;σ. τι πρὸς κέρδος ἴδιον Eur. — обращать что-л. в свою пользу2) переворачивать, опрокидывать(σ. κάτω Soph.)
ἄνω κάτω σ. τι Dem. — опрокидывать что-л. вверх дном;ἄνω τε καὴ κάτω τι σ. Aesch., Plat., Dem. — ставить все наголову, т.е. распоряжаться по своему произволу;διπλᾶ στρέψαι τὰ ἐρωτήματα Plat. — по-иному поставить те же вопросы;στροφὰς στρέφεσθαι Plat. — прибегать к уверткам, изворачиваться3) поднимать плугом, вспахивать(τέν γῆν Xen.)
4) кружить, вращать(τὸν ἄτρακτον Plat.; κύκλῳ στρέφεσθαι Arst.; Ἄρκτος, ἥτ΄ αὐτοῦ στρέφεται Hom.)
ὑπὸ μακρῷ τῷ λίνῳ στρέφεσθαι Luc. — (о веретене) вертеться на длинной нити, перен. бесконечно тянуться5) вить, крутить, скручивать(σπάρτα ἐστραμμένα Xen.)
χερσίν τινος στρεφθείς Hom. — обвившись руками вокруг чего-л.;στραφῆναι τὸν πόδα Her. — вывихнуть себе ногу6) изменять(τὰ γράμματα Plat.)
κἂν σοῦ στραφείη θυμός, εἰ τὸ πᾶν μάθοις Soph. — твой гнев улегся бы, если бы ты узнал все7) мучить, терзать(τινά Arph.; ψυχήν Plat.)
8) обдумывать, обсуждать(τι Eur., Luc.)
9) med., перен. вращаться, находиться, пребывать(ἔν τινι Plat.)
περὴ τὸ αὐτὸ γένος στρέφεται ἥ διαλεκτική Arph. — той же областью (что и философия) занимается диалектика10) поворачивать(ся)τάναντία στρέψαι Xen. — повернуть в противоположную сторону
См. также в других словарях:
PELORUM seu PELORUS — unum ex 3. Siciliae promontoriis, quod in Italiam vergens, Scyllae adversum est, Baudrando in ora Orientali ubi Borealis incipit, ex adverso Calabriae, a qua vix 6. mill. pass. in Occidentem, uti 10. a Messana in Boream in valle Nemorensi; ei… … Hofmann J. Lexicon universale